* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 65.33 KB | |
| 2008-05-07 14:55:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  921 | 4317 | Szepetnek - Ki kicsoda Zala megyében 1996 485-486old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: SZEPETNEK Szepetnek jellegzetes dél-dunántúli, határmenti település, első írásos említése a XIV. századból szár-mazik (1325: Sepethnuk). Szláv ere-detű helységnév, hasonló alakban megvan a szerb-horvátban, szlovén-ban, lengyelben is. Közszói jelen-tése forrás, vízesés. A török hódoltság korában más zalai településekhez hasonlóan elpusztult, a XVII. század végén azonban újra benépesítették a magyarok, a horvátok és a németek. A falu az Inkey-, majd a Batthyány-család tulajdona volt, utóbbi telepítette a községbe az első német lakosokat az 1750-es években. A gazdaság virágzott, a falu lakói búzát, kukoricát ter-meltek, lovat, marhát, juhot és sertést tartottak. Az uradalmi jobbágyok soproni és bécsi kereskedőknek adták el portékájukat. Szepetneket hosszú ideig magyar, illetve német katolikus és evangélikus felekezet lakta. Később a kitelepítések következtében a németek lélekszáma lényegesen csökkent. Atelepülés legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt katolikus templom. A barokk templom hársfából készült szószéke föltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ból származik. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A templom műemlék jellegű. A Batthyányiak öröksége a romos állapotban lévő kétszintes majorsági épület és a hozzá tartozó istálló. Ezeket korábban a téesz használta. A falu címere 1908-ból származik. A mai címert a zalaegerszegi levéltár forrásainak fel-használásával tervezték 1990-ben. Fő motívumai az eke, a kasza és a kard. Szepetnek külterületén összefüggő szántóföldi táblák találhatók. Ezeket csak utak és vízfolyások szelik át, a mezővédő erdősávok és a facsoportok hiányoznak. A település hidrológiai viszonyai változatosak: vannak patakjai, forrásai, nádasai. Az ezekben rejlő gazdasági, turisztikai lehetőségeket a szepetnekiek ezidáig nem aknázták ki. Sajátos jelleget kölcsönöz a településnek a külterület nyugati részén található, nagy kiterjedésű körtés. A gyümölcsös különösen tavasszal, virágzáskor nyújt impozáns látványt. A községet a keleti részen erdő határolja. A vadlesek sokaságából arra lehet következtetni, hogy a környék a vadászok paradicsoma. Az 1739 lelkes Szepetnek önkormányzata iskolát, óvodát tart fenn, a háziorvos dr. Nagy Árpád Dezső. Korábban bölcsőde is volt a faluban, ám az egyre gyérülő gyermeklét-szám miatt 1990 októberében megszűnt. A faluban viszont 1915 óta működik óvoda, noha a háború előtti kisdedóvó csakis nyáron fogadott gyerekeket. A II. világháború után egy családi házból alakították ki az óvodát, de az épület annyira elromosodott, hogy 1985-ben újat kellett építeni. Kezdetben 50, a bővítés után 75 gyerek számára volt itt hely. Az napköziotthonos óvoda vezetője Martinecz Antalné. A már a középkorban is működő iskoláról dr. Kotnyek István ezt írja: "a plébániák közül az 1554-es Canonica Visitatio szerint a szepetneki és az egerszegi tartott tanítót". Kotnyek tanulmánya emlékezik meg arról is, hogy 1778-ban a szepetneki ludimagister kimondottan a szegény gyerekek beiskolázásáért kapott évi 25 forintot a Batthyány-uradalomtól. Az 1830-as adatok szerint a köz-ségben két iskola működött, két tanítója volt, egy katolikus meg egy evangélikus. A mai tanintézet építését 1897-ben kezdeményezte az iskolaszék. Az 1902-ben elkészült négytantermes iskolához három tanítói lakást építettek, ez ma is megvan. Az evangélikus iskolában 1905-ig német nyelven folyt a tanítás, ennek azonban a II. világháború befejeztével végeszakadt, a nagymúltú szepetneki tanintézeteket végül 1948-ban államosították. A Királyi Pál ÁMK mai igazgatója Sóstainé Márfi Ibolya. Szepetneken régi hagyományai vannak az egyesületi életnek. A sportegyesületet dr. Nagy Árpádné, az önkéntes tűzoltó egyesületet Schindelberger József, a Szepetneki Polgárőr Egyesületet Major György vezeti. A horgászegyesület elnöke Lákics László, a Királyi Pál Kulturális Egyesületé Sóstai Zoltán. AFaluvédő- és Faluszépítő Egyesület munkáját Kiss Józsefné, a Szepetneki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület tevékenységét pedig Pfeiffer Zoltán irányítja. A falu az 1994. évi önkormányzati választáson dr. Nagy Árpádnét bízta meg a pol-gármesteri teendők ellátásával, Burusán József, Csepregi György, Dominkó Tibor, Harmath János, Jakab Imre, Kelemen István, Panka Sándor, Sóstainé Márfi Ibolya és Unger György a képviselők. A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Harangozó Fe-renc, Kalányos József, Nagy Ferenc, Nagy János és Orsós György. A német kisebbségi önkormányzatban Keppel Jenő, Szaniszlóné Schémann Zsuzsanna, Szantner Ibolya, Taubert István és Unger Ilona tevékenykedik. Szepetnek turistalátványosságai közül ki kell emelni a gó-tikus vonásokkal rendelkező, mű-emlék jellegű ba-rokk templomot, melynek beren-dezését, üvegab-lakait, oltárát és orgonáját eredeti állapotban meg-őrizték. A teme-tőben hét olyan kripta van, amely fölé házikószerű építményt emel-tek, az első 1924-ben épült. A falu külterületén mű-ködő források találhatók. |
