Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
65.33 KB
2008-05-07 14:55:38
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
268
1783
Rövid leírás | Teljes leírás (6.57 KB)

Szepetnek - Ki kicsoda Zala megyében 1996 485-486old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

SZEPETNEK


Szepetnek jellegzetes dél-dunántúli, határmenti település, első írásos említése a XIV. századból szár-mazik (1325: Sepethnuk). Szláv ere-detű helységnév, hasonló alakban megvan a szerb-horvátban, szlovén-ban, lengyelben is. Közszói jelen-tése forrás, vízesés. A török hódoltság korában más
zalai településekhez hasonlóan elpusztult, a XVII. század végén azonban újra benépesítették a magyarok, a horvátok és a németek. A falu az Inkey-, majd a Batthyány-család tulajdona volt, utóbbi telepítette a községbe az első német lakosokat az 1750-es években. A gazdaság virágzott, a falu lakói búzát, kukoricát ter-meltek, lovat, marhát, juhot és sertést tartottak. Az uradalmi jobbágyok soproni és bécsi kereskedőknek adták el portékájukat. Szepetneket hosszú ideig magyar, illetve német katolikus és evangélikus felekezet lakta. Később a kitelepítések következtében a németek lélekszáma lényegesen csökkent. Atelepülés legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt katolikus templom. A barokk templom hársfából készült szószéke föltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ból származik. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A templom műemlék jellegű. A Batthyányiak öröksége a romos állapotban lévő kétszintes majorsági épület és a hozzá tartozó istálló. Ezeket korábban a téesz használta.
A falu címere 1908-ból származik. A mai címert a zalaegerszegi levéltár forrásainak fel-használásával tervezték 1990-ben. Fő motívumai az eke, a kasza és a kard. Szepetnek külterületén összefüggő szántóföldi táblák találhatók. Ezeket csak utak és vízfolyások szelik át, a mezővédő erdősávok és a facsoportok hiányoznak. A település hidrológiai viszonyai változatosak: vannak patakjai, forrásai, nádasai. Az ezekben rejlő gazdasági, turisztikai lehetőségeket a szepetnekiek ezidáig nem aknázták ki. Sajátos jelleget kölcsönöz a településnek a külterület nyugati részén található, nagy kiterjedésű körtés. A gyümölcsös különösen tavasszal, virágzáskor nyújt impozáns látványt. A községet a keleti részen erdő határolja. A vadlesek sokaságából arra lehet következtetni, hogy a környék a vadászok paradicsoma.
Az 1739 lelkes Szepetnek önkormányzata iskolát, óvodát tart fenn, a háziorvos dr. Nagy Árpád Dezső. Korábban bölcsőde is volt a faluban, ám az egyre gyérülő gyermeklét-szám miatt 1990 októberében megszűnt. A faluban viszont 1915 óta működik óvoda, noha a háború előtti kisdedóvó csakis nyáron fogadott gyerekeket. A II. világháború után egy családi házból alakították ki az óvodát, de az épület annyira elromosodott, hogy 1985-ben újat kellett építeni. Kezdetben 50, a bővítés után 75 gyerek számára volt itt hely. Az napköziotthonos óvoda vezetője Martinecz Antalné. A már a középkorban is működő iskoláról dr. Kotnyek István ezt írja: "a plébániák közül az 1554-es Canonica Visitatio szerint a szepetneki és az egerszegi tartott tanítót". Kotnyek tanu...