Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
122.67 KB
2008-01-15 13:52:49
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
450
3038
Rövid leírás | Teljes leírás (17.96 KB)

A cikk a következő könyvből származik (427-429. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

SZEPETNEK


Lakosságszáma: 1739 fő
SZEPETNEK
Belterület: 133 ha
SZEPETNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8861 Szépeinek, Petőfi u. 70. Telefon: (93) 381-486,381-145 Fax: (93) 381-486

Külterület: 2872 ha

SÍÍBÍIÍÍBI6



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Szepetnek is located 7 km south-west of Nagykanizsa. The Berki Creek flows through the settlement. It is easily ac-cessible by roaú, the nearest railway station is in Nagykanizsa. Municipality address: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70. Phone: (93) 381-486,381-145 Fax: (93) 381-486 Mayor: Mrs. Árpád Nagy Population: 1,739
Characteristics: The name of the settlement was first ment\'nned in wrítten documents between 1184 and 1188. 12th century sources mention the village, its church and the teaching going on at the parsonage. First the village was owned by the b\'ehop, later it belonged to the Church of Veszprém. In 1325 it received the prMlege to hold weekly fairs. At this time the village was a religious center. In the early 16" century the village became a markét town. As a result of the Turkish occupation it became desolate. Infrastructure: Apartments with water. 95 % gas: 70 % phone: 40 % Paved roads: 90 %.
Economy: Agricultural production and cattle raising are significant, There is a slaughter-house in the village. Priváté commercial accommodation is available. There are two pubs and a coffee-house. Development plans to the year 2000: Construction of the sewage system.
Institutions: The village has a library, a kindergarten, a primary school, two churches and a sports field. The new medical facilities include a clinic, a dentist\'s Office and a modern phar-macy. Cable television in 56% of the households.
Sights: Baroque Román Catholic Church buili in 1752.

Szepetnek Nagykanizsával szomszédos település, tőle délnyugatra fekszik hét kilométerre. Határa igen nagy, zömében sík, kisebb részben dombos. A községen folyik át a Berki-patak. Eredetileg a Murával gyakorlatilag párhuzamos Posta-út mentére települt, számos mellékutcájával azonban többutcás falu. Legközelebbi vasútállomása Nagykanizsa, ahonnan rendszeres autóbuszjárata is van.
Történelem
A község nevével először 1184-88 közötti forrásban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputh-nek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés.
Már a XII. századból vannak adatok Szepetnekről, egyházáról és a püspöki falu plébániáján folyó oktatásról. Kezdetben püspöki tulajdon, majd a veszprémi egyház birtoka volt 1390-ig. Nagyobb hely lehetett, hiszen 1325-ben Károly Róbert heti vásárt engedélyezett szombati napra. Egyházi központként működött ebben az időben a falu. 1435-ben oppidumnak jelölték. 1519-ben továbbra is mezőváros Szepetnek. 1534-ben a Nádasdyak birtoka lett, miután Nádasdy Tamás feleségül vette Kanizsai Orsolyát. A XVI. század közepén a lakosság búzát, rozsot, árpát termelt. 1564-ben a Kanizsához tartozó falu földesura a megözvegyült Kanizsai Orsolya. Három esztendő múltán újra mezővárosi rangban volt a helység, két halastava mellett kétkerekű vízimalmáról írtak. 1568-ban azonban Kanizsai Orsolya - a török támadások miatt - elcseréli, a királynak engedi át Szepetneket.


A katolikus templom
A szőlők műveletlenek voltak, mivel a jobbágyok féltek a törököktől. 1572-es forrás szerint a település a veszprémi püspökséghez tartozott. Két évvel később a török a Kanizsa környéki falvakban rabolt. A század végén 21 jobbágyról tudunk (ez 1597-es adat). A XVII. század folyamán Szepetnek is török hódoltság alatt van. 1640-ben pusztának jelzik, ugyanekkor Rátky Miklós özvegye elzálogosította. 1648-ban újra lakott. 1690-ben a terület már 20 éve puszta, benépesítése ezután kezdődött. 1693-ban oppidumnak mondják. Két esztendővel később Gyöngyösi Nagy Ferenc a jobbágyoknak három évre teljes szabadságot adott. Engedélyezte számukra az irtást, a kidőlt fák elvitelét, valamint a kocsmáitatást. 1696-ban a császár a beszállásolástól mentesítette a Szepetnekre letelepült végváriakat. 1699-ben már 16 adózót írtak össze, ez a viszonylag gyors népesedéssel magyaráz-

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

SZEPETNEK



Az Általános Iskola
ható. Az 1711-es pestisjárvány azonban áldozatokat követelt. 1717-ben Szapáry Miklós tulajdanába került. Katolikus egyházkerületi szerepe mellett erősödött az iskolai oktatás is. 1743-ban a Szapáry család magvaszakadtával a kincstárra szállt vissza a vagyon, de továbbra is mezővárosi rangban volt. 1744-ben már gróf Batthyány Lajos a birtokos; új urbáriumával azonban a jobbágyok terhei növekedtek. 1747-ben az őrangyalok tiszteletéré szentelt templomáról olvashatunk, a nép, öt öreg eretneken kívül, mind katolikus volt. A pap kilenc éve itt Peszlegh Ádám. 1750-ben mintegy 200 ház állt a faluban. 1756-ban Szepetnek ellentétbe került földesurával, a súlyos terhek miatt a lakosság nem akart neki engedelmeskedni. A következő évből megvan az úriszéki jegyzőkönyv, mely a Batthyány gróf elleni panaszt tartalmazza; ennek lényege: az uraság nem tartja be az urbáriumot, ezért a jobbágyok el akarnak menni. Ebbe Batthyány bele is egyezik - hiszen lesznek helyettük mások -, de a hátralévő szolgáltatásokat mégsem engedi el.
1760-ban a St. Angeli plébániatemplom cseréptetőt kapott, a torony azonban még nincs kész. Pap és ludimagiszter továbbra is működött a helységben. Az első német lakosok - katolikusok és evangélikusok - ez idő tájt települtek ide. A faluban virágzott a gazdaság, a parasztok búzát, kukoricát termeltek, illetőleg lovat, marhát, juhot és sertést tartottak. 1767-ben 101 jobbágy (résztelekkel) és 9 házas zsellér élt itt. 1770-ben 792 leiekről van tudomásunk, zömmel német nyelvű családok laktak Szepetneken.
Értékesítési lehetőségük jó volt, bár a település határa szűk, terméketlen. 1771-ben a forrásokban ismét olvashatunk arról, hogy a gróf 1757-ben hogyan semmizte ki és űzte el jobbágyait, akik 1776-ban kártérítést kértek a királynőtől, de nem kaptak rá választ (később sem).
Templomáról, plébánosairól és tanítóiról folyamatosan hírt adnak. 1777-ben Váthy László a tanító, tanítványa azonban nem volt.
1778-ban 1130 fő élt a községben. Öt évvel később ismét panasz merült fel az uraság miatt, aki a kevés legelőből is elvett, továbbá a lakosság sem tűzrevalót, sem épületfát nem kapott, csak rossz minőségű kendert fonásra. Az úriszék döntései azonban kedvezőtlenek voltak a parasztokra nézve. 1792-ben Batthyány Lajost nevezik meg a falu birtokosaként, a népesség azonban valamelyest csökkent: 1056 - katolikus és evangélikus - ember élt ekkor itt.

A XIX. század első felében ingadozott Szepetnek lélekszáma (1802: 1277, 1819: 1167, 1842: 1514 fő). 1804-ben a szabados katonák napi fizetésük felemelését kérték, mivel az három garas, ugyanakkor egy font hús ugyanennyibe került Kanizsán. 1828-ban búza-, rozs- és kukaricatermeléssel foglalkozott a lakosság, iparosként egy-egy takács, asztalos, esztergályos, kádár, ács, mészáros, valamint két kovács dolgozott. Két évvel később Batthyány Fülöp volt a földesúr, horvátok és németek továbbra is lakták a települést. "Ennek megfelelően" a plébános és a káplán tudott a magyar mellett horvátul, továbbá németül, s tanító pedig magyarul, németül beszélt. 1832-ben említik az uradalmi majort és a juhtenyésztést.
1837-ből érdekes forrásunk van: a jobbágyok kérték, hogy herceg Batthyány Fülöp változtassa meg az 1753-as - nekik sérelmes - szerződést. A herceg engedett is, de nagyon részletesen leírta elvárásait. 1847-ben 68 úrbéres telken 49 zsellért írtak ösz-sze. 1868-ban működött már az uradalmi téglagyár. Két esztendő múlva állattenyésztéséről olvashatunk, lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot és mehet tartottak. Az analfabéták száma ekkor 1251 volt, ez azért furcsa, mivel a helybeli ludimagister már 1778-ban évi 25 forintot kapott a Batthyány-uradalomtól a szegény gyermekek beiskolázására. Az 1830-as adatok szerint pedig két iskola is működött a községben - egy katolikus és egy evangélikus, utóbbi 1795-től -, és két tanító oktatott. A mai tanintézet építését 1897-ben

kezdeményezte az iskolaszék. Az 1902-ben elkészült, négytantermes iskolához három tanítói lakást építettek. Az evangélikus intézményben 1905-ig német nyelven folyta tanítás. Öt évre rá már 1622-en tudtak írni és olvasni.
1925-ben jelentős hely volt Szepetnek, rendelkezett Hangya Szövetkezettel és 26 iparossal. 1930-ra tovább nőtt az írók-olvasók száma (1898 fő). 1944-ben 60 fő nyugatra ment, de egy részük visszatért Szepetnekre.
A falu lélekszáma 1949-ben 2160 volt, az 5309 kh-nyi területen 439 ház állt. 1962-re valamelyest csökkent a népesség, 447 házban 2047-en éltek. Ma 1739 ember lakik itt, közülük 183-an munkanélküliek, ez 10,5%-ot jelent.
A XX. században a település mindkét iskolája jól fejlődött, a nagy gyermeklétszám miatt még Gyótapusztán is volt elemi iskolai oktatás. Az ismétlő osztályok mellett a felnőtt gazdaképző és a művelődési körök is aktívan működtek. 1948-ban az egyházi iskolák összevonásával létrejött az állami általános iskola, amelynek központja a katolikus iskola lett. Néhány évig tanultak osztályok az evangélikus intézmény épületében is, majd az pedagógus lakásként szolgált. A katolikus iskolai épületben folyamatosan új osztálytermek alakultak ki a lakások helyén, majd 1987-ben bővítésre került sor. A legújabb rész birtokba vétele 1993 őszén történt meg: több célú tornaterem, könyvtár, speciális és közösségi helyiségek kaptak helyet, szolgálva a tanulókat és a falu min-

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

SZEPETNEK

den korosztályát. Az intézmény 1995-től Általános Művelődési Központ, melynek névadója Királyi Pál. Az ÁMK általános iskolája 1987-től Zala megye egyetlen német nemzetiségi nyelvet oktató és hagyományokat ápoló intézménye, amelyben megindult a cigány interkulturális oktatás is. A nemzetiségi és etnikai sokszínűség, az értékek egymásnak való átadása meghatározó az intézményben, ahol büszkék a hagyományápoló Királyi Pál Napok, a Német Hagyományőrző Napok és az aktivitást, toleranciát jelentő gyermeki és civil társadalmi szerveződések működésére, programjaira. Az 1960-ban alakult bölcsőde megszűnt (1990. októberében az egyre gyérülő gyermeklétszám miatt), óvoda azonban jelenleg is van helyben -1915 óta.
Az egyesületi életnek régi hagyományai vannak. A községben működik a Szepetneki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület és a Királyi Pál Kulturális Egyesület, de tudunk - többek között - az önkéntes tűzoltó, a polgárőr, a faluvédő és -szépítő, valamint a horgászegyesületről is. A település legjelentősebb rendezvénye a mezőgazdasági kiállítás és vásár februárban vagy márciusban, de említésre méltó a március 15.-i Királyi Pál emléknap és az október eleji búcsú is.
A hitéletet két templom szolgálja. A műemlék jellegű római katolikus templom barokk stílusban épült 1752-ben, de gótikus vonások is találhatók benne. A Szent Őrzőangyalokról elnevezett egyházi intézmény főoltára 1772-ből való, különlegessége a két mellékoltár és a hársfából készült szószék.
Szepetneken új egészségügyi centrum várja a betegeket; a háziorvos és a fogorvos mellett gyógyszertár áll rendelkezésre. A Vöröskereszt helyi szervezete is segítséget tud nyújtani a lakosságnak.
Sportolási lehetőséget a sportpálya és a vízi sportok űzésére alkalmas jóléti víztározó biztosít, de egyesületi keretben is van rá mód. Köves utat már 1930-ban kapott a falu. Jelenleg 90% a burkolt utak aránya. Az 546 lakás (ebből négy önkormányzati) 95%-ába bevezették az ivóvizet, míg 70%-ába a gázt. A Cross-bar rendszerű telefonnal ellátott lakások aránya 40%. A helyi kábeltelevíziót a lakások 56%-ában tudják fogni. A szervezett hulladékgyűjtés biztosított a faluban, ez vonatkozik a szilárd és folyékony anyagokra is.
1945-ben 613 gazda kapott birtoklevelet. A Béke Tsz 1948-ban jött létre, de 1956-ban feloszlott. 1960-ban ismét tudunk róla, sőt a Petőfi Termelőszövetkezetbe ez olvadt bele öt évvel később. 1969-ben a tsz egye-

sült az eszteregnyei és sormási szövetkezettel. A mezőgazdasági termelés ma is jelentős, a tsz-ben szarvasmarhatartás folyik, továbbá működik egy sertéskombinát és egy vágóhíd is a faluban. Jelenleg panzió, turistaház nincs, de magánházaknál van a vendégek számára szálláslehetőség, valamint két italbolt és egy presszó áll a lakosság rendelkezésére.
Szépeinek nevezetes szülötte Királyi Pál (1818-1892) író, újságíró, aki az 1848-49-es szabadságharc őrnagya, Zala megye országgyűlési képviselője volt. Emlékét a Szabolcs Péter szobrász által készített bronz dombormű őrzi, ez az ÁMK új aulájában látható. A jeles iskola- és művelődésszervező előtt tiszteleg egy emlékoszlop is, mely Németh Ferenc szepetneki fafaragó munkája. Királyi Pál halálának 100. évfordulójára állították, s a róla elnevezett utcában tekinthető meg. A Petőfi utcában hősi emlékmű-szobrot találunk a község - első világháborúban elesett - 52 halottja tiszteletére, de a második világháború áldozataira is gondol a lakosság. Idegenforgalmi látványosság a volt főúri kastély is.
Szociológiai jellemzők
Szepetneknek két külföldi testvér-települési kapcsolata van, 1993 óta az ausztriai Grimmensteinnel, 1995-től pedig Csentével (Szlovénia) tart fenn együttműködést.
A falu 1994-ben megkapta "A virágos Magyarországért" verseny fődíját, fejlesztési tervekkel rendelkezik, mint szennyvízcsatorna építése szerepel, emellett meghatározó projekt a turizmus számára a Berkipatakon kialakított tározó- szabadidő tó fejlesztése. Az elképzelések alapján a tó környezetét kiépítenék, és parkerdő, vendéglő, kemping, táborozóhely szolgálná a pihenni vágyókat. Gondolnak a vadászat, gombá-szat és a lovaglás megszervezésére is a kiránduló turisták részére. A településnek sajátos jelleget kölcsönöz az, hogy a német ajkúak leszármazottai még őrzik a sváb hagyományokat.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Dr. Nagy Árpádné polgármester
Jakab Imre alpolgármester
Gaál Mónika jegyző
A képviselő-testület tagjai: Burusán József, Csepregi György, Dominkó Tibor, Hatmat János, Jakab Imre, Kelemen Isván, Panka Sándor, Sóstainé Márfi Ibolya, Unger György

\'% PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 78,63 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.:. 43,44 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 2,4 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 8,14 millió Ft
Hitelfelvétel:..-.:.: 2 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 12,28 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 98,51 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 82,08 millió Ft
Kommunális adó: 2300 Ft/év/ing
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 546
Ebből önkormányzati: 4
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95%
Vezetékes gázzal ellátott lakások: 70%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 40%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 56%
Burkolt (portalanított) utak: 90%
FEJLESZTÉSI TERVEK:
Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítse
INTÉZMÉNYEK:
1 óvoda, 1 általános iskola, 1 könyvtár,
2 templom, 1 sportpálya
RENDEZVÉNYEK:
Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár - február
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK:
Grimmenstein - Ausztria, Csente - Szlovénia
KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: f
Általános Iskola
Petőfi S. u. 61.
Tel: (93) 381-390
Körzeti Orvosi Rendelő
Arany J. u. 1.
Tel: (93) 381-338
Óvoda
József A. u. 1.
Tel: (93) 381-436
Római Katolikus Plébánia Hivatal
Petőfi Sándor u. 96.
Telefon: 893) 381-437
Plébános: Odor Imre
1 NONPROFIT ADATTÁR:
Faluvédő Faluszépítő Egyesület
Petőfi út 59.

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.